Szemészeti szűrővizsgálat
A megfelelő látásélességgel biztonságosabban közlekedhetünk, kényelmesebben végezhetjük a munkánkat, és teljesebb életet élhetünk. Korunk rohanó világában a szemünk az az érzékszervünk, mely a környezetünkből jövő információ áradat több, mint nyolcvan százalékát dolgozza fel és továbbítja agyunkba. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas mennyiségű információt a lehető legjobban hasznosíthassuk, elengedhetetlen a szemünk esetleges hibáinak korrigálása. Ennek első és legfontosabb lépése a megfelelő korrekció meghatározása, de ezt követi szorosan a megfelelő korrekciós eszköz kiválasztása és pontos elkészítése. A mai kor szellemében a szemünk „munka-eszközzé” vált. A nem megfelelő látóélesség jelentős mértékben befolyásolja teljesítményünket, akár munkavégzés, akár tanulás terén. A rendszeres és szakszerű látásvizsgálattal – szükség esetén szemüvegviseléssel vagy kontaktlencse-használattal – megelőzhetők az évek folyamán kialakulható tünetek: fáradékonyság, teljesítménycsökkenés, koncentrációs problémák, fejfájás, szemfájás. Az egészség-megőrzéshez hozzá kell, hogy tartozzon a szemünk, látásunk védelme is.
Látásunk évenkénti ellenőriztetése legalább olyan fontos, mint más egyéb betegségek megelőzésére igénybe vett szűrővizsgálatok. A látás romlása legritkább esetben hirtelen bekövetkező esemény, általában viszonylag lassan kialakuló folyamat. Így sokszor már csak a vizsgálat során szembesülünk azzal, mennyivel jobb is lehetne a látásunk a megfelelő korrekció használatával.
A rendszeres látásellenőrzés igénybevétele azért fontos, mert mielőbb kiderülnek az elváltozások, annál jobban kezelhetőek. Kevesen tudják ugyanis, hogy a szemvizsgálat nem csupán a látás ellenőrzésre szolgál, hanem segíthet más betegségek ( belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti ) feltárásában is. Számos alkalommal a panaszmentes vizsgálaton végzett rutin szemfenék vizsgálat során sikerül diagnosztizálni a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, szürkehályogot, zöldhályogot, makula degenerációt. Ezen elváltozások kialakulásának veszélye 40 éves kor felett fokozódik, ezért javasoljuk, hogy évente keressenek fel minket, hogy megfelelő képet kapjanak szemük és látásuk állapotáról.
Glaukóma: (glaucoma)
Magyarul zöldhályog a neve, de nem hályog és nem is zöld.
A magyar elnevezés onnan ered, hogy acut glaucomás rohamban a szemben „zöldes” színű fény látszik.A belső csarnokvíz termelődés és elvezetődés egyensúly megbomlásának zavarát jelenti. Az a nézet már megdőlt, hogy a glaucoma egyenlő volna a magas szemnyomással. A glaucoma tehát a látóidegfő megbetegedéséhez vezet, mert a belső szemnyomás magasabb, mint a látóidegfő területén levő, azt ellátó capillarisok nyomása, vagyis a perfúziós nyomás.
Ez okból a capillarisok elnyomódnak, nem kapnak vért, a papilla szövete nem kap elég oxigént, és elhalnak a rostjai, megvastagodnak a kötőszöveti burkok, a rostok közt kötőszövet szaporodik fel, romlik a vezetés, látótér-kiesési panaszok lesznek. Az éleslátás tehát sokáig ép maradhat, a látótér perifériáján kezdődnek a látótér-kiesések, a látóidegfőnek megfelelő vakfolt területe fog megnagyobbodni. Mindig két szemes, de nem biztos, hogy a két szem folyamata éppen ugyanott tart. A glaucoma által elvett látásból semmi nem adható vissza, ezért óriási a felelősség.
Fajtái:
1 Primer glaucoma. A szem adottságaiból saját betegség, a csarnokvíz termelődés és elvezetődés alapvető kóros voltából fakad.
- Secunder glaucoma. Egy másik betegség következményeként alakul ki.
Leggyakoribb tünetek: a halánték, szemöldök, orrháti, arccsonti fájdalom, pangásos vérbőség, vörös szem, torz látás és látásromlás, elhomályosuló látás, a fényszóródás miatt erős fénykerülés, szivárvány-karikalátás, általános rossz közérzet, stressz, hányinger, hányás, centrális tünetek, mintha agynyomás-fokozódás lenne, vagy acut hasi katasztrófához hasonló érzés.
Nagyon fontos lenne, hogy mindenki, aki elmúlt 40 éves, évente, de legalább 2 évente ellenőriztesse szemnyomását. Ha családjában már előfordult ez a szembetegség, akkor életkortól függetlenül tanácsos ezt a szűrővizsgálatot elvégeztetni!
Szürkehályog: (cataracta)
Ahogy minden szervünk, a szem is elkerülhetetlenül öregszik, és bizonyos betegségek hatással lehetnek rá. A cataracta görög szó, vízesést jelent.
A szemlencse elszürkülésével járó betegség a lencsében látható homály formájáról kapta ezt a nevet.
A beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön nézne keresztül. A magyar elnevezés – szürkehályog – abból adódik, hogy a betegség előrehaladtéval a pupilla területe elveszti feketés csillogását, és szürkévé válik, a hályog szó, pedig a „felhős, ködös, elmosódott” látást okozó elváltozás magyar megfelelője.
Az élet korai szakaszában a szemlencse puha, rugalmas, és képes alakját változtatni.
Az öregedési folyamat során veszít rugalmasságából és átlátszóságából.
A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó betegség, a korosabb emberek látásromlásának leggyakoribb oka.
A betegség ugyan mutathat családi halmozódást, de az előrehaladott életkor mindenképpen hajlamosítható tényező. A 65-75 éves kor közötti népességnek kb. fele, szenved tőle, és ez a gyakoriság a 75 éven felüliek körében további közel 20 %-kal növekszik. Az időskori cataracta az öregedés természetes velejárója, és az általa okozott látásromlás gyógyítható.
Az időskori forma mellett ismert a veleszületett cataracta gyermekeknél vagy más betegség következtében kialakult szürkehályog.
Kialakulásában anyagcsere változás, trauma, gyógyszer mellékhatás, sugárzó energia ( UV, röntgen, lézer, radioaktív sugárzás ) egyaránt szerepet játszik. Gyakoriságánál fogva a cukorbetegségnek van a legnagyobb jelentősége.
Egyrészt a diabeteses betegeken gyakrabban alakul ki az időskori szürkehályog, mint nem cukorbeteg kortársaikon, másrészt fiatal felnőtt korban – akár a cukorbaj első tüneteként – hópehelyszerű homályok jelenhetnek meg a szemlencsében, melyek soha nem mozognak, és amelyek hetek alatt totális hályoggá érnek, de korán bevezetett inzulinkezeléssel visszafejleszthetők.
Az időskori szürkehályog lefolyásának időtartama egyénenként változó, sőt ugyanazon személy két szeme között is eltérő gyorsaságú lehet. A látásromlás sokáig észrevétlen maradhat. Egyoldali esetben az is előfordulhat, hogy véletlenül, a másik szem eltakarásakor derül ki a már jelentős látásromlást okozó szürkehályog. A szürkehályog észlelését a fényviszonyok befolyásolják. Kezdetben a beteg például nagyon zavarónak találhatja az erős napsütést vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövők reflektorát. Ez a jelenség természetesen cataracta nélkül is gyakran előfordul. A lencsemag tömöttebbé válása, a benne felszaporodott sárgás/barnás pigment-anyag miatt zavarok lehetnek a színérzékelésben, a lencse duzzadása folytán, pedig megváltozik a szemlencse fénytörése, ezért egyre erősebb szemüvegre van szükség. A csak az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettős látás is szürkehályogra utal. A leggyakoribb objektív tünet a látásélesség csökkenése. A látásromlás kezdetben, bizonyos esetekben még szemüveggel korrigálható.
Erős fényben napszemüveg viselésével és a közvetlen megvilágítás helyett szórt fény alkalmazásával a látás javítható. Sok betegnél elegendő a rendszeres ellenőrzés és időről időre új szemüveg felírása, műtétre nincs is szükség.
Mikor azonban a mindennapi tevékenységek végzésében a látáscsökkenés akadályt jelent, s az új szemüveg már nem segít, lehetséges gyógymódként a műtét jöhet szóba. A műtét bármely életkorban végrehajtható, gyermekek kivételével rendszerint nem igényel altatást. Az operáció folyamán a szemlencsét eltávolítják, és általában műanyagból vagy szilikonból készült lencsét ültetnek be.
Magas vérnyomás: (hypertonia)
A szemfenék az egyetlen terület a szervezetben, ahol az erek közvetlenül /direkt/ megfigyelhetőek.
Ezért ennek a vizsgálatával észlelhetők a magas vérnyomás tünetei is.
A magas vérnyomás tünetei közül a retina /ideghártya/ elváltozásai sokáig tünetmentesek. Első stádiumban az arteriolák elvékonyodnak, „rézdrót” és „ezüstdrót”-reflexeket adó érszakaszok alakulnak ki, majd „kereszteződési tünetek” lépnek fel, amikor az ütőerek és a visszerek kereszteződésekor, a túlterhelt erek elnyomják egymást.
Később kemény vérzések lépnek fel az ideghártyán, mely jelentős látásromláshoz vezet.
Cukorbetegség: ( diabetes mellitus )
Becslések szerint körülbelül a népesség 2.5%-a cukorbeteg, „ néma gyilkosként „ is emlegetik Közülük majdnem minden harmadik látási zavarral küzd, azzal az állapottal, amit diabetikus retinopátiának nevezünk. A diabeteses retinopathia sajnos ma is a vakság egyik leggyakoribb oka. A cukorbetegség az egyik leggyakoribb anyagcsere betegség, számos szövődménye van.
A „diabeteses retinopathia” a fiatalok friss diabetesében még nem látható.
A betegség hosszabb fennállása után egyre gyakrabban alakul ki. Alapvető elváltozás a retina kisereinek a falában van. A látásromlást macula oedema /a fényinger felvételének központi helye/ vérzés, és retinaleválás ill. hegesedés okozza. A cukorbetegség egyik súlyos szövődménye a látás romlása vagy teljes elvesztése. A diabetes mellitus több módon okozhat látáskárosodást: a cukorbetegek közt gyakrabban fordul elő szürkehályog, illetve glaukóma, neuropathia részjelenségeként opticus neuropathia, de a látás romlásának leggyakoribb és legnehezebben kezelhető oka a diabeteses retinopathia. A diabeteses retinopathia alapja a kiserek károsodása. A retina ereinek károsodása következtében az erek fala áteresztővé válik, a hajszálér hálózat egyes területein csökken vagy megszűnik a vérkeringés. Az érkárosodás a továbbiakban retinális vérzéseket, oedemát okoz, sérülékeny új kiserek, a retina felszínén növekvő, vagy az üvegtesti térbe nyúló hegszövet kialakulásához vezet. Az újdonképzett erekből a látást hirtelen, súlyosan megrontó üvegtesti vérzések keletkezhetnek, a heges, proliferativ szövet a retinára húzást gyakorol. Ha a húzás iránya az üvegtesti tér belseje felé irányul az eredmény tractiós ablatio, ha párhuzamos a retina síkjával a retina redőződése lesz az eredmény. Mindkét elváltozás deformálja a retinát: az eredmény torzlátás, látótér károsodás, a látásélesség csökkentése.
Mint az orvostudomány más ágaiban is ismert, a legjobb gyógyítás a megelőzés: a cukorháztartás szoros kontrollja, a rendszeres szemészeti ellenőrzés, a megfelelő időben elvégzett szemészeti beavatkozások remélhetővé teszik, hogy a diabetes miatt megvakultak száma tovább csökkenjen.
Időskori makula degeneráció: (AMD)
Az öregkori makula degeneráció a makula károsodása, illetve állapotának leromlása. A makula a retina (ideghártya) egy kis területe, amely a centrális látásért felelős. A retinának ez a része produkálja a legfinomabb, legélesebb részletes látást.
Mivel a degeneráció megrongálja a retina éleslátásért felelős részét, a tárgyak apró részleteit rosszul látjuk. A periférikus látást nem befolyásolja. Ha mindkét szem sérül, akkor a részletek tisztán látását igénylő cselekvések (pl. olvasás) nehézzé válnak. Az öregkori makula degeneráció nem okoz vakságot. Mivel az oldalra látás valamennyire megmarad, általában továbbra is el tudjuk látni magunkat.
Az öregkori makula degeneráció a szem öregedése folyamatának része. A retina egyes rétegei megvastagodnak, a retina anyagcseretermékei lerakódnak, ezzel eltorzítva a retinát. Ez a torzulás aztán a retina más rétegeinek károsodását okozhatja. Az öregkori makula degenerációs páciensek néha észreveszik, hogy látásuk romlott. Gyakran viszont észre sem veszik, hogy gond van, míg a látásuk el nem homályosodik. Egy szemvizsgálat során számos tesztet végeznek, amivel feltárhatják az öregkori makula degeneráció jelenlétét. A szemtükrön keresztül a makula szerkezeti változásai láthatóak, mint például lerakódások felhalmozódása, vagy új véredények kialakulása. Egy másik teszt a rácsos sablonos, amit Amsler diagramnak neveznek. Ez egy hagyományos rács, amely úgy néz ki, mint egy milliméterpapír. Öregkori makula degenerációs páciensek gyakran azt mondják, hogy a rács egyes részei torzak, vagy hiányoznak.
Ha a test szövetei, mint például izmok, csontok, bőr sérülnek, az izom, csont, vagy bőr sejtjei képesek újra nőni, regenerálódni, és így rendbe hozni a károsodást. Az idegsejtek nem tudnak regenerálódni, tehát az idegszövet károsodása, például a retináé, általában maradandó és visszafordíthatatlan. Ez az, amiért a makula degeneráció során létrejött látásvesztést nehezebb kezelni a többi látási zavarnál.
AMD két fő típusra osztható fel:
- „száraz” típusú – (érújdonképződéssel nem járó),
- „nedves” típusú (érújdonképződéssel járó) forma.
A száraz típus a gyakoribb, a 60 év feletti korosztály kb. 10%-át érinti, általában a látást kevésbé veszélyezteti. Az érújdonképződéssel járó formára a súlyos, gyors látásromlás jellemző Ez a forma a 60 év felettiek kb. 2%-át veszélyezteti. A kétoldali nedves típusú AMD-t mutató betegek kb. fele a diagnózis felállítása utáni 5 éven belül szociális értelemben megvakul. A rossz prognózisért részben a késői diagnózis is felelős, mivel a látásromlás észrevétlen maradhat, ha a páciens másik szemén még jó látás található. Sok páciens akkor észleli csak a betegségét, amikor már mindkét szeme érintett és így az elsőnek megbetegedett szemen a kórkép már erősen előrehaladott stádiumban van.
Mit tegyünk a makula degenerációval?
Hogy az öregkori makula degeneráció kezelése hatásos legyen, olyan korán kell diagnosztizálni, amennyire csak lehet. A rendszeres szemvizsgálat a kulcsa a retina-változások, és más betegségi tünetek korai észlelésének. Bármilyen változást észlelünk a látásunk minőségében, azonnal vizsgáltassuk meg szemeinket. Az 50 év felettiek számára, akiknek a családjában többször előfordult szembetegség, különösen fontos a rendszeres szemvizsgálat.